Tudom már

hogy főleg mi lesz ebben a blogban.
Csetléseim és botlásaim a linuxszal.
Tegnap, hosszú ügyködés után sikerült ismét életre kelteni a laptop opnsuse 10.2-es részét.
A történet röviden:
A géphez még a bolt adott egy winxp home-ot. Az működik is rendesen, de azért kellett már egy linux.
Mert: érdekel, ingyér van - így legális, és a windows egyre kevésbbé tetszik.
Az elhatározást tett követte, és a fent említett linux disztribúció kiválasztása után, egy ismerős rendszergazda fel is telepítette.
A telepítés menete:
(Mivel azt akartam, hogy a gépen levő windows és a helyreállító partíció is megmaradjon, mert az igen hasznos)
Először egy fat32-es partíció leválasztása, a Partition Magic segítségével, aztán
az új partícióra telepíteni a linuxot, telepítő dvd-ről.
Miután ezzel megvoltunk, a XEN-t (virtuális gép kezeleő dolog) eltávolította a rendszergazda, mert az nekem úgysem kell. Ez igaz is, de;
Ettől kezdve volt némi probléma.
A Gép feldobta a talpát: nem ismerte fel a felhasználókat, mindenféle hibaüzenetet adott, se a linux, se a windows nem volt rendesen elérhető.
Telefonos segítséget kért a feleségem, és egy órányi telefonálással vezérelt parancsadogatás után a helyzet javult. A windowst már el lehetett érni, és az opensuse biztonságos módja is elindult.
De ez nem volt elég, így némi levelezgetés után megszületett a megoldás: fsck -y /dev/sda6
(Az sda6 partíció helyreállítása, feltétlezve az igen választ minden kérdésre.)
És csodák csodája, ettől meggyógyult.

Kicsit más: milyen ember lehet az a nagyfőnök, aki az egyik épületből a másikba költözést tistkosan kezeli a beosztottai előtt?